Tegnap egyedül voltam a szobámban,
S elmerengtem, rólad álmodoztam,
Most nem vagy mellettem, de visszavárlak,
S ezért nem öntenek el a rosszak, árnyak.
A szívem még mindig a tiéd,
Az emléked, a mosolyod még véd,
Örökre várok rád, régi ígéret,
De csak a veled töltött élet, ami igazi élet.
Hisz szeretlek, két és fél, lassan három év,
De szívemben a láng, s egy örök név.
Te, az egyetlen, ki bennem él örökké,
S nem akarok senki mást szeretni többé
Mégha el is löktél, ha el is taszítasz,
Újra és újra magadhoz vonzasz,
Szívem csak érted dobban,
Jobban szeretlek, mint tegnap, százszor jobban.
|