Elhittem egyszer, oly vak voltam én,
Elhittem neki a szép szavakat,
Elhittem tőle, mellettem marad,
Elhittem, ó el, oly naivan én.
Azt mondta egyszer, csak nekem fúj a szél,
Azt mondta nekem, együtt mindent szabad,
Azt mondta, miközben csókolta ajkamat,
Azt mondta, s hittem ó elhittem, oly naivan én.
Csak nézett, s minden azonnal rendben volt,
Csak nézett, és csókolt, s tartotta szívem,
Csak nézett, s hittem neki, mikor semmit se szólt.
Elhagyott, és bántottam én mindenem,
Elhagyott, akkor a szívem befuccsolt
Elhagyott, nincs más, a hegeim, elhittem
Neki, oly ostobán, hittem neki, oly naivan én. |